A nyugdíjas munkavállaló kedvezőbben adózik, béréből nem vonják le a tb-járulékot, csak az szja-t. Ez több kérdést is felvet: ha nem fizet tb-járulékot, akkor jár-e neki betegszabadság? Kiírhatják-e táppénzre? A nyugdíjas munkaerő alkalmazása kedvező a munkáltatónak is, hiszen kevesebbe kerül neki, mint az aktív korú dolgozó

A nyugdíjas munkavállaló kapós Tolna megyében

Tolna megyében is szívesen látják a nyugdíjas munkavállalókat, mert az idősek stabil, megbízható dolgozók. A nyugdíjas munkaerő alkalmazása kedvező a munkáltatónak is, hiszen kevesebbe kerül neki, mint az aktív korú dolgozó. Tolnában sok nyugdíjas van a könyvelők, irodai munkások, dadusok, pedagógusok, orvosok között.

A nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után (2022. január 1-jétől) a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Személyi jövedelemadót viszont a nyugdíjas munkaerőtől is levonnak, ez 15 százalék.

A nyugdíjas munkaerő jobban megéri a munkáltatónak, mint az aktív dolgozó

A kevesebb járuléklevonás miatt a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5 százalékkal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13 százalékkal kevesebb lehet, mint egy aktív dolgozó esetében. Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett kereseténél 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja – amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj – mellett szerzett kereset is járulékmentes – írja a Magyar Államkincstár.

Mi a helyzet a nyugdíjas vállalkozókkal?

Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíja megállapítását követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. Ha kisadózó, akkor nyugdíjasként nem minősülhet főállású katásnak, így nem maradhat az új kata törvény alapján kisadózó, más adózási formát kell választania, ha nyugdíjas vállalkozóként tovább dolgozna.

A nyugdíjas munkaerő kapós Tolnában

A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy: a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

E rendelkezés alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó az is, aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy az a 2025-ben 65 évesnél idősebb özvegyi nyugdíjas is, aki az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.

Fontos még, hogy miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni.

A nők kedvezményes nyugdíja (Nők40) nem újraszámítható a nyugdíjkorhatár betöltésével, akkor sem, ha az érintett hölgy dolgozott a kedvezményes nyugdíja mellett. 

Nyugdíjasok a közszférában: választaniuk kell

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Őket csak akkor foglalkoztathatják költségvetési intézményekben, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerzett. 

Jár táppénz vagy nem jár a nyugdíjas munkavállalónak?

Gyakori tévedés, hogy mivel a nyugdíjas munkavállaló után nem fizetnek tb-járulékot, betegszabadság sem jár neki. Ez azonban nem így van: táppénzre valóban nem jogosult, betegszabadságra viszont igen. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 betegszabadságot ad ki. A nyugdíjas munkavállalót betegszabadsága alatt távolléti díj illeti meg: ez a napi bérének 70%-a és a munkáltató fizeti.

A 15 nap letelte után táppénz következne, erre azonban a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem jogosult, mert a munkaviszonya alapján nem minősül biztosítottnak. Ha 16 napon, illetve a továbbiakban sem tud dolgozni, igazoltan maradhat távol a munkától, de erre az időszakra sem munkabér, sem táppénz nem jár. Jövedelmét ilyenkor a nyugdíja biztosítja.